Világnapjaink

Világnapjaink Az ötlet 2010.12.12.-én pattant ki a fejemből, ekkor kezdtem el rajta dolgozni. Rengeteg rossz hír özönlött a médiából és egy kicsit sok volt belőle, miért ne lehetne ünnepelni minden nap. Világnapjaink között van rengeteg negatív témához tartozó, de fel tudjuk rá hívni mások figyelmét is, talán együttes erővel tudunk egy kicsit ellene küzdeni.

Utolsó kommentek

2011.01.27. 09:00 fecsa

Január 27. A holokauszt nemzetközi emléknapja

1945. január 27-én az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 1942–45 között majd 2 millió ember pusztult el a legnagyobb náci haláltáborban. 2006-tól január 27. – az ENSZ határozata alapján – a holocasut nemzetközi emléknapja. A világon mindenütt megemlékeznek a népirtás áldozatairól, a körülbelül 6 millió emberről, aki már soha nem térhetett vissza az életbe.

Szólj hozzá!

Címkék: holokauszt január auschwitz


2011.01.26. 09:00 fecsa

Január 26. Ausztrália alapítása / Nemzetközi VÁM nap magyar kultúra napja

1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott. A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát.

A brüsszeli székhelyű Vám Együttműködési Tanács január 26-ai megalakulását 1983 óta ünneplik a világban. A magyar kormány 1992-ben hozott rendeletet e nap hivatalos megtartásáról, így 1993 óta Magyarországon is ünneplik a NEMZETKÖZI VÁMNAPot.

Szólj hozzá!

Címkék: ausztrália vám január világnap


2011.01.22. 19:14 fecsa

Január 22. A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:

    Apáczai Csere János-díj
    Brunszvik Teréz-díj
    Éltes Mátyás-díj
    Karácsony Sándor-díj
    Kiss Árpád-díj
    Németh László-díj
    Szent-Györgyi Albert-díj
 

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra himnusz január kölcsey


2011.01.16. 20:34 fecsa

Január 16. Vallásszabadság napja

A vallásszabadság, más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás azon alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása illetve ezek hirdetése (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek (beleértve akár az ateizmust is) egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő állapotát értik.

A vallásszabadság, mint állapot ellentéte szélsőséges esetben a vallásüldözés, enyhébb esetekben a vallási, egyházi diszkrimináció. Ennek ellentéte a vallási tolerancia. A vallásszabadságba beletartozik a vallások szabad birálhatósága a szólásszabadság és a valláskritika is.

A vallásszabadság története
A történelem folyamán ritka volt a teljes vallásszabadság. A „törzsi vallások” idején a különböző vallású törzsek sokszor harcoltak egymással, és később is előfordultak vallásháborúk, ill. kisebb-nagyobb vallási villongások. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a vallásháborúk oka ritkább esetben volt valódi hitbeli nézetkülönbség, az anyagi-ideológiai-politikai mozgatórugók a legtöbb esetben kimutathatóak. Vallásháborúkra példa: a keresztes háborúk, az iszlám nevében folytatott fegyveres terjeszkedés és hódítások, ideértve a közép- és kelet-európai oszmán török hadjáratokat, a reformáció és ellenreformáció korában folytatott háborúk (például a francia vallásháborúk), illetve így is magyarázhatóak egyes modern kori konfliktusok, például a Szovjetunió utódállamok területén vagy az arab-izraeli területeken.

A „kultúrateremtő” vallások megszületésével az éppen uralkodó vallások gyakran nem-háborús időkben is elnyomták vagy betiltották a többi vallás gyakorlását, vagy akár lépéseket is tettek más vallások gyakorlónak meggyilkolására. Ez a vallásüldözés. Ez különösen az euro-atlanti civilizációra volt jellemző, a középkori keleten a vallási tolerancia nagyobb volt, sok rivális filozófia, vallás és világnézet tudott együttélni a mai napig is India, Kína területén.

A vallásüldözés példái: a keresztényüldözések (zsidók ill. a többistenhívő rómaiak által), a kereszténység nevében folytatott inkvizíció Európában, az iszlám nevében folytatott hódítások az Arab-félszigeten; kommunizmus is a huszadik századi Európában vagy Ázsiában, ami a „tudományos világnézeten” (marxizmus–leninizmus, sztálinizmus) alapulva tiltotta (térben és időben változó hevességgel) a szabad vallásgyakorlást. A történelem során a pogányokat, a zsidókat és az iszlám hitűeket is érték üldöztetések Európában.

A reformáció korabeli vallásháborúkat az augsburgi vallásbéke zárta le, a késő középkori Magyarország, különösen pedig Erdély történelme – feltéve, ha az adott korabeli európai helyzethez viszonyítjuk – is meglehetősen jó példa az egyre nagyobb fokú vallási toleranciára (1568-as tordai országgyűlés).

A Magyar Alkotmány 1949 óta biztosítja a vallás szabadságát:
"54. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát.   A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. " 

Ez a cikkely jelenleg ebben a formában érvényes:
"60. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.   Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Magyarországon a rendszerváltás (1989–1990) időszakában az alkotmány alapján egy törvényt is hoztak: 1990. évi IV.

1 komment

Címkék: vallás január


2011.01.06. 09:00 fecsa

Január 6. Vízkereszt

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

Szólj hozzá!

Címkék: január vízkereszt


2011.01.04. 09:00 fecsa

Január 4. A Braille-írás világnapja

A Braille-írás vagy Braille-ABC egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.

3 komment

Címkék: január világnap braille


2011.01.01. 09:00 fecsa

Január 1. Béke Világnapja

A pápák üzenettel fordulnak a világhoz. VI. Pál óhaja volt, hogy január 1. minden évben legyen a béke világnapja, és ehhez mindig adott egy elmélkedési témát. A témák minden alkalommal pontos üzenetet tartalmaznak, amelyeknek nagy jelentőségük van.
1967 óta a katolikus egyház ünnepe (World Day of Peace). 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban békevilágnapot tartanak, kezdetben One Day in Peace („egy nap békében”), ma pedig Global Family Day néven (azaz a „globális család” napja, amikor a Föld lakói egyetlen nagy családot alkotnak a békéért)

Szólj hozzá!

Címkék: béke január világnap


2010.12.30. 13:16 fecsa

Előszó

Az ötlet 2010.12.12.-én pattant ki a fejemből, ekkor kezdtem el rajta dolgozni. Rengeteg rossz hír özönlött a médiából és egy kicsit sok volt belőle, miért ne lehetne ünnepelni minden nap. Világnapjaink között van rengeteg negatív témához tartozó, de fel tudjuk rá hívni mások figyelmét is, talán együttes erővel tudunk egy kicsit ellene küzdeni.

 

Szólj hozzá!

Címkék: előszó


süti beállítások módosítása